Sándor ma hajnalban még egyszer kilépett a csónakból, és elindult, hogy a Mennyei Atyához költözzön. Az Atya pedig kitárt karokkal és szeretettel fogadta őt.
Mindannyian sokat kaptunk Sándortól. Megtapasztaltuk szeretetét, odafigyelését, hogy mindig volt egy ölelése, kedves szava hozzánk, volt ideje meghallgatni, imádkozni értünk. Sokkal több volt, mint egy szervezeti vezető. A mennyeit, az Istentől kapottat hozta le hozzánk, a holnap áldásait, álmait hozta el nekünk a mába. Örömeit, győzelmeit megosztotta velünk, s hibáit sem takargatta és kész volt bocsánatot kérni.
Sándor tanított meg arra is, hogy "elveszíthetjük mindenünket: pénzünket, munkánkat, egzisztenciánkat, egészségünket, szeretteinket, de igazán nagy bajban mégis akkor vagyunk, ha a hitünket veszítjük el"
"Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végül eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró azon a napon; de nemcsak nekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését.” - írja Pál apostol.
Imádkozzunk magunkért és mindazokért, akiket meg fog rázni majd Sándor elmenetele. És adjunk hálát azért, amit az Isten tett rajta keresztül velünk és sokszázezer emberrel, sőt milliókkal.
Mert kegyelem minden.
Dr. Szilágyi Béla
Elnök, Baptista Szeretetszolgálat
